Először is kellemes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak!
Továbbra is, így hét hónap után is szuperül érzem magam itt Amszterdamban.
Az, hogy két tantárgyból még nem tudom a jegyem, csak technikai okokból van, de mindenféleképpen 9 fölöttire sikerült a féléves átlagom (Itt 10-es a legjobb.) A májusi holland vizsgára nagyon készülünk, már izgulok is kicsit.
Februárban kezdődött a második félév, hamarosan újra újra vizsgázom. Áprilisban ismét új blokk kezdődik, új tantárggyal.
Itt Hollandiában maximálisan befogadtak, sokan már "elfelejtik", hogy külföldi vagyok. Viszont ha valaki megkérdezi, honnan jöttem, és mondom, hallom a mosolyt az arcukon. Akinek van magyarországi nyári élménye (akár Balatonon, akár máshol), mindig elmeséli. Egyszer sem néztek le eddig sem a magyarságom, sem a vakságom miatt. És ami még ennél is fontosabb, bármi történne, mindig van valaki, akinek a segítségére számíthatok, mind az egyetemen, mind máshol. Maximálisan figyelnek egyedi igényeimre, és a lehető legtöbbet teszik meg azért, hogy egyenlő esélyeim legyenek minden téren. A múlt héten eltört a fehérbotom, már kaptam is újat! Egy szóval nem hagynak el!
A közlekedés megy még nehezebben, de csak azért, mert építkezés van arra, amerre eddig tanultam az útvonalat. De találtunk egy egyszerűbbet annál, amit tanultunk eddig, tehát ez meg fog oldódni. Kísérőm is van mindig, pontosan is érkezik, ha meg valamiért nem, arról időben kapok értesítést. Most, hogy megint változik az órarendem, új közlekedéstanárt kaptam, akivel pénteken dolgoztunk együtt először. Nagyon jó!
2017.09.25: a holland szintfelmérő
Olasz után várnom kellett pár órát, mert a tanár, aki felmért, csak délután 3 órától ért rá. Mivel megint mennie kellett annak, aki kísért, leültem a kantinba, és megbeszéltük annak a tanárnak a kollégájával, hogy kérje meg a tanárt, hogy menjen le értem a kantinba. Jött is a tanár, aki egy idősebb férfi. Nagypapa lehetne a korát tekintve, de nálam egy évvel fiatalabb lánya és pár évvel idősebb fia van. Felmentünk a terembe. Már a beszélgetéskor meg volt elgedve a hollandtudásommal, nem akarta elhinni, hogy 9 hónapja tanulom és otthon tanultam. Kérdezte, miért tanulom, szeretnék-e nyelvvizsgázni (ezek cska statisztikai kérdések voltak, mert már tudta rájuk a választ). Vagy háromnegyed órát beszélgettünk mindenről, és akkor mondta, hogy ahhoz, hogy pontosan megállapítsa, milyen szinten vagyok, és hogy egyáltalán érdemes-e nekem csoportba ülni, vagy jobb lenne egy teljesen egyéni kurzust összeállítania nekem, ki kell töltenem egy tesztet. Őszinte leszek, nagyon megijedtem egy pillanatra,...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése